A rendőri brutalitás kapcsán kitört amerikai forradalom kapcsán érdemes lehet kicsit utánnaolvasni a rasszizmus történetének az Egyesült Államokban. Forradalomról beszélek, hiszen nem kétséges, hogy ami ma az amerikai utcákon zajlik, azt bármely más ország esetében Amerikai Tavasznak vagy Koronás Forradalomnak brandingelné a globális média. Ha USA, akkor viszont 'zavargások'...
Szóval a rasszizmus története. Ibram X. Kendi talán a legjobb forrás erre. A kérdés vezető történésze, korábban a Harvardon kutatott, most megalapította a BU Center for Antiracist Research-öt az Bostoni Egyetemen. A könyv címe Stamped from the Beginning: The Definitive History of Racist Ideas in America. 2016-ban megkapta érte a National Book Award-ot. Igazi átfogó olvasmány. Egyszerre követi végig a feketék történetét a rabszolgaságtól a polgárháborún át a polgárjogi mozgalmakig és máig, illetve ezzel párhuzamosan végigveszi, hogy hogyan alakult a rasszista gondolkodás. Kik voltak a szerzők, mit gondoltak, milyen hatásuk volt kire? Mi az egyéni rasszizmus, mi az intézményesített? Minden korszakban vizsgálja az asszimiliációs, nyíltan rasszista és a szegregációs megközelítést is. Aki elolvassa, annak elég evidens, hogy miközben az USA a demokrácia hazájának gondolja magát, gyakorlatilag egy Apartheid állam volt egészen az 1960-as évekig. Sőt, sok szempontból ma is az, csak már nem jogi értelemben. Az intézményesített és az egyéni rasszizmus ma is erősen jelen van. Kendi frissebb könyve, a 2019-es How to Be Antiracist jelenleg is a bestsellers listákon van Amerikában nem meglepő módon, később arról is írok. Mindenesetre a Stampedet ajánlom mindenkinek. Annak is, aki tudja, mekkora baj van, meg annak is, aki még tagadja. (Bold Type Books, 2016)
0 Comments
5/31/2020 1 Comment Saez és Zucman: The Triumph of Injustice - How the Rich Dodge Taxes and How to Make them Pay Gabriel Zucman a világ első számú offshore kutatója, a nagy francia közgazdász, Thomas Piketty barátja. Emannuel Saez pedig a világ egyik vezető egyenlőtlenségi szakértője. Pár éve a dogmatikusan piaci fundi Rajk Szakkolégium is meghívta Budapestre, sőt, kitüntette. Valószínűleg csak a híres közgazdászok érdeklik a rajkosokat, amiket Saez ír, attól szívgörcsöt kapnának. Rögtön azzal kezdik ugyanis például a szerzők, hogy nem véletlenül voltak 70%-os felső SzJA kulcsok a leggazdagabbakra kivetve az USA-ban Roosevelt alatt és után. A cél nem egyszerűen csak az újraelosztás volt, hanem annak megakadályozása, hogy valaki olyan gazdag legyen, hogy a pénzével aránytalanul befolyásolhassa a demokratikus folyamatokat: ami ugye mára standard gyakorlat lett. Azaz fizessenek a gazdagok, de nem is akármilyen kulccsal, hanem kifejezetten konfiszkatórikus (elkobzó) kulccsal! (Ezt a célt egyébként nem csak Saez, Zucman és Piketty tartja kívánatosnak, hanem például John Rawls igazságosság-filozófus is. Akinek első számú hazai interpretátora: Kis János, az SzDSz nevű volt egykulcsos adó párt volt elnöke...) Saez és Zucman ezután bemutatják, hogy a Reagan féle neoliberális ellenforradalom alatt hogyan laposították ki az adórendszer kulcsait. Trump alatt pedig már egyenesen ott tartunk, hogy a szegények több adót fizetnek, mint a gazdagok. Így vált lehetségessé, hogy míg a neoliberalizmus ELŐTT mindenki gazdagodott, addig a neoliberalizmus ALATT a gazdagok nagyon gyorsan gazdagodtak, a többség pedig szegényedett. És hát persze a legszegényebbek nagy része fekete, akik jóval nagyobb arányban ülnek börtönben, jóval nagyobb arányban kerülnek bűnözői körökbe, jóval nagyobb arányban kapják el a koronavírust a zsúfoltabb életkörülményeik miatt, és jóval nagyobb arányban lövi le őket a rendőr. Az sem mellékes körülmény, hogy ahogy az ábrán is látszik, a teljes gazdasági is lassabban nőtt a neoliberális korszakban. (Ráadásul - szemben a korábbi korszakkal - gyors eladósodásból.) A brutális amerikai egyenlőtlenségek kialakulásának, a demokrácia foglyul ejtésének vastagon része a nagyvállalatok és a gazdag magánszemélyek offshoreba menekülése. A szerzők nagyon sok adatot hoznak ezzel kapcsolatosan. (Minderről itt csináltam egy videót). De Saez és Zucman nem erősíteni szeretnék az emberek tehetetlenség érzetét azzal kapcsolatosan, hogy nem lehet semmit tenni, a pénzeket el fogják menekíteni offshoreba. Egyértelművé teszik, hogy nem igaz az az elterjedt nézet, mely szerint az egyes államok nem tudnak mit tenni a jelenség ellen. Hogy csak a legfontosabb példát említsem: a jóvátételi adó. Az OECD adóbázis együttműködésének keretein belül az egyes adóhatóságoknak van információjuk arról, hogy a náluk aktív multik transzferálják az adóalapot. Lehetőségük van erre a kimenekített adóalapra jóvátételi adót kivetni, és ezzel nemzetközi egyezményt sem sértenek. De számos más lehetőség is rendelkezésükre áll, melyeket a könyv tárgyal. (WW Norton kiadó, 2019 október 15.) CategoriesAll Egyenlőtlenségek Kína Offshore USA A koronavírussal a tőzsde először beszakadt. A FED odarakott egy gigantikus adag pénzt. Ettől a befektetők biztosítva érezték magukat. És elkezdődött egy újabb rally. 1987 óta nem emelkedett ennyit egy hónap alatt a DOW. Azaz kimentették a nagyválallati szektort. De hát közben ugye több tíz millió amerikai elvesztette a munkáját. A kis és középvállalatok pedig szintén mehettek csődbe. Azaz akárcsak 2008-ban: szocializmus a nagyvállalatoknak. És hát totál fenntarthatatlan az egész. Mert ugye pénzt pumpálunk olyan vállalatokba, melyeknek nincs bevétele... Categories |
SzerzőPogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar Közgazdaságtan Intézetének igazgatója, az Új Egyenlőség társadalomelméleti magazin főszerkesztője Archives
August 2020
Categories |