Ahogy azt már korábban írtam, a munkahelyet nem a "munkaadó" teremti, hanem a kereslet. Azonban egy válság idején - így most a koronavírus miatt is - a kereslet zuhanhat. A keynesiánus közgazdaságtan lényege, hogy mindenki elhalasztja a beruházásait (és a fogyasztását), ameddig azt érzékeli, hogy neki sem lesz jövedelme, mert nem lesz kereslet a termékére (vagy a munkájára). Ha azonban elhalasztja a költéseit, ezzel mások keresletét csökkenti. Ezen a negatív multiplikátor hatáson keresztül már meg is van a válság.
A magángazdaság ebből az ördögi körből képtelen kitörni. Az állam segítségére van szükség. Egy hagyományos válságnál igen fontos a minimálbér, mivel ez megállítja a negatív spirált: egy bizonyos szintnél kevesebb jövedelme nem lehet az embereknek. (Nem, nem árazódnak ki a cégek, de erről már máshol írtam.) Most azonban más a helyzet. Nem egyszerűen csökkeni fognak a bérek, hanem egy idő után a cégeknek nem lesz miből fizetni azokat. Első áldozatok a légitársaságok, a turizmus, a rövidtávú lakáskiadás, a rendezvényszervezés, a kultúra. De közvetlenül szinte bármilyen iparágban baj lehet, hiszen a lezárt határok miatt leállnak a multik évtizedek alatt létrejött nemzetközi termelési láncai. Elég egy komponens hiánya, és máris áll a lánc. (A pozsonyi Volkswagen már most felfüggeszti a termelést.) Mit tehet ilyenkor az állam? Egyrészt likviditási segítséget adni a cégeknek (ezt például az EU már fel is ajánlotta), ami azonban csak átmeneti megoldás lehet. Szükség lesz arra is, hogy konkrétan megélhetési forrást adjon az állam azoknak, akiknek a cége ezt nem tudja kifizetni már. Állami alkalmazottaknál egyértelmű amúgy is. Ezzel az állam mesterségesen fenntartja a keresletet. Milton Friedman (aki amúgy piaci fundi ideológiája miatt sok szempontból bírálható) szintén javasolta ezt: helikopterpénznek nevezve el. Természetesen jobb, ha nem a magasból szórjuk azt a nép közé. Adható elektronikus kártyán, amit olyan boltokban lehetne csak elkölteni, olyan termékekre, amelyet ha lehetséges hazai cég, hazai munkaerőt foglalkoztatva, fenntartható módon termel. Meglehetősen közel van ez a feltétel nélküli alapjövedelem gondolatához. Sok ellenzője van, itt írtam róla részetesebben - a finn álkísérlet kapcsán - hogy szerintem miért lesz elkerülhetetlen mégis. Hogy mennyire nem a jövő ez a helikopter pénz ügy, Szingapúr, Makaó és Hong Kong máris megcsinálta. Az amerikai republikánus politikus, Mitt Romney szintén javaslatot tett rá. (A demokratáknál is volt egy jelölt, Andrew Yang, aki konkrétan feltétel nélküli alapjövedelmet adott volna, még a vírus előtt.) A helikopterpénz egyébként még egy dologra jó lehet. Bebizonyíthatja, hogy nincs szükség adóztatásra az állami kiadások fedezésére. Ez első olvasatra meglepő lehet, de a Modern Monetáris Elmélet már régóta mondogatja. Az állam nyomtathat pénzt, és ebből finanszírozhatja a szükséges kiadásokat. Nem, nem lesz belőle infláció, ameddig a kibocsájtás (élelmiszer, gyógyszerek, stb.) tud együtt bővülni a növekvő pénzmennyiséggel. (Ebből egyébként az is következik, hogy az Európai Unió és a magyar kormányok megszorító politikái is feleslegesek, sőt, rendkívül károsak voltak.) Ami még talán fontos lehet, hogy vannak iparágak, amelyek kifejezetten nőni tudnak a válság alatt. Ilyen lenne természetesen az egészségügy, illetve az egészségipar. Erre azonban most nagyon hamar nagyon sokat kellene költenie az államnak. (Ahogy azt egyébként a Momentum szakértőinek nagyon szimpatikus átfogó javaslatai is hangoztatják.)
1 Comment
Zalatnay László
3/24/2020 11:00:03 pm
A járvány leállítja a világgazdaságot. Most mindenki azon gondolkozik, hogy miként lehetne újra indítani. Viszont azon kevesen gondolkodnak, hogy milyen legyen az az újraindult világgazdaság.
Reply
Leave a Reply. |
SzerzőPogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar Közgazdaságtan Intézetének igazgatója, az Új Egyenlőség társadalomelméleti magazin főszerkesztője Archives
August 2020
Categories |